Stephen King: A ragyogás

 Stephen King: A ragyogás


Ez az a könyv, amit jópár éve abbahagytam, most olvasva pedig az idei év egyik kedvenc olvasmánya lett.

Amikor először a kezembe vettem, még semmit nem olvastam Kingtől, róla is csak annyit tudtam, hogy a horror műfajban alkot, de a borzongás hangulatáért és mivel a családi könyvespolc egyetlen horror/King könyve volt adtam egy esélyt ennek az alkotásnak.

De hamar feladtam. Unalmasnak éreztem és hiányoltam az "elvárt" borzongást. Ekkor azt gondoltam, nekem Kingből ennyi elég volt.

Aztán eltelt kb több, mint 15 év, amikor valami "sugallat" folytán újra képbe került King.

Az íróról és a horror műfajról továbbra is negatív véleményem volt, de adtam neki egy esélyt. De csak a nem-horror könyveinek! Szóval mivel láttam a Carrie-t (a régi filmet  ami tetszett is), úgy véltem, ezzel nem lőhetek mellé, hiszen izgalmas volt, paranormális, de nem értelmetlen és észszerűtlen ijesztegetés.

És a Carrie utat nyitott King többi művéhez, amikbe szépen lassan beszivárogtak a több-horrort tartalmazók regényei is. Szóval durván 1 év elteltével a legtöbb klasszikusát olvastam, és tetszettek (Borzalmak városa, AZ, A setét torony).

De a Ragyogás továbbra is a negatív élménye miatt háttérbe szorult.

Egészen addig, amíg elfogytak az olvasatlan könyveim és úgy voltam vele, ha nincs más, nekiugrok a Ragyogásnak, hátha most máshogy látom.

Félni egy King könyvtől sem féltem, engem elszórakoztat ez a sokfajta képzeletbeli világ és történet, viszont a Ragyogás elérte azt, hogy félve hajtsam álomra a fejem 😄 És ezt sem a horrorelemekkel, hanem a nyomasztó légkörrel érte el. Szó szerint az hozta rám a frászt, hogy elmennek a Panoráma szállodába, ahol egész télen elszigetelve lesznek. Ennyi 🙃.

Emellett rendkívül élvezetes, ahogy elénk tárul a ragyogás mibenléte. Szinte egy egészen hétköznapi dolog. 🙂 Hallorann és Danny közötti kommunikáció, valamint Danny és a látomásai, a sövényállatok, a szálloda története, a volt lakói, de még Jack elmeállapota, hallucinációja is logikusan van bemutatva és nem éreztem azt, hogy ez egy képtelen agyszülemény lenne.

Úgyhogy most nagyon le vagyok nyűgözve.😄

És örülök, amiért esélyt adtam újra egy félbehagyott könyvnek.

Horrort továbbra sem olvasok, csak Kinget, mégpedig azért, mert a regényei lélektani könyvek, amiknek mondanivalói vannak.

Stephen King: A ragyogás

Értékelés: 5/5

⭐⭐⭐⭐⭐

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gráczer L. Tamás: Szentháromság

Mészöly Ágnes: Hajónapló