Jussi Adler-Olsen: Más bőrében
Zseniális.
![]() |
| Jussi Adler-Olsen: Más bőrében |
Az biztos, ha tudom, mennyire érdekfeszítő lesz, időben leteszem, mert egyhuzamban elolvastam 330 oldalt és rám esteledett. Kénytelen voltam letenni, pont mikor beindultak az események. Pedig számtalanszor megfogadtam, hogy izgalmas könyvet nem olvasok estig. De egyszerűen tudni akartam, mi lesz a vége. Végül kora hajnalban felkeltem befejezni.
Tartalom csak egyszerűen: 2 angol katona katapultál német területen, ahol egy elmegyógyintézetben bújnak meg. Innen egyikük megszökik, másikuk 30 évig kezelés alatt marad.
Jussi Adler-Olsentől eddig még nem olvastam. A Q-ügyosztályos könyveiből készült filmeket láttam, így sejtettem, hogy ebben a kötetben is a nyomasztó hangulat kerül főszerepbe.
Így is lett. Gyorsan olvasok, de pont emiatt a depresszív érzés miatt a könyv első részét, ami az elmegyógyintézetben játszódik, csak nehezen tudtam olvasni. Többször kisebb szünetet kellett tartanom és amikor a végére értem, úgy éreztem, másnap állok neki a folytatásnak. De a kíváncsiság győzött és nekiálltam a második résznek, ami sokkal pörgősebb, eseménydúsabb, letehetetlenebb volt.
Lélektanilag nagyon megrázó volt, nemcsak a sötét klinikai atmoszféra miatt (ami nem is annyira a kezelések miatt volt megdöbbentő, hanem a szereplők akaratának, beletörődésének és feladásának váltakozása miatt).
A másik ok, egy kezeléssel eltöltött 30 év kétségbeejtő üressége miatt. Mert James egészségesen töltött ennyi időt gyógyszerek hatása alatt, és vesztette el személyiségét. Ez félelmetes.
Annyira megtépázta a lelkemet a Jamest érő kegyetlenkedés és megaláztatás... Mélyen megérintett... Az író szinte arcul csapott, ahogy bemutatta az emberi szellem sötét oldalát, aminek a létezését én is lekicsinylem.
A karakterek úgy érzem, hosszú ideig velem maradnak majd. Bryan és James újboli találkozása, a megmásíthatatlan múlt feletti keserűségük elérzékenyítő. Hiszen hirtelen jött, abban a helyzetben életmentőnek tűnő döntések sodorták őket egy előre nem látható tragédia felé.
Ki is volt a felelős, hogy ide jutottak, kit és miért terhel a felelősség? James válasza erre a kérdésre sokkoló.
Újra le kell írnom, zseniális volt. Még friss az élmény, sokat le tudnék még írni róla, de kell egy kis idő, hogy leülepedjen.
Az biztos, hogy nálam a legjobb könyvek között van a helye.
Annyira komor a történet, hogy csupan egyetlen megmosolyognivalót találtam benne, azért ez sokat elmond a regény világáról.
Idézet következik: "és a tárgyak, amelyek L. táskájában voltak, a földre szóródtak: cigarettás- és tamponosdobozok, szemceruzák, púder, egy notesz, különböző cédulák és mindenféle meghatározhatatlan funkciójú kacat".
Értékelés: 5/5
♥️♥️♥️♥️♥️

Megjegyzések
Megjegyzés küldése