N. Nagy Zoltán: Keselyű


Ha egy külföldi könyvmoly megkérdezné, melyik magyarországi könyvvel kezdje a hazai krimiirodalommal való megismerkedését, akkor N. Nagy Zoltán: Keselyű regényét ajánlanám.

De nagyon határozottan!

Ez a könyv elképesztő! Az első oldalával felkelti az érdeklődésedet és odaszegez a lapokhoz.

N. Nagy Zoltán: Keselyű

2 kategóriába szoktam a krimiket sorolni: az egyik az Agatha Christie-típusúak: ezekben lassan, szinte ráérősen bontakozik ki az igazság, kellemes légkör uralkodik a nyomozók között, akik elsődlegesen a felderítéssel vannak elfoglalva, saját személyiségük nem kap lényegretörő szerepet.

A második a skandináv krimi-tipusúak: ezek akciódúsak, pörgősek, filmszerűek. A nyomozást viszont néha hátráltatják a detektívek magánéleti problémáik, a rendőrségen belüli hatalmi harcok, és ezek neha nagyobb súlyt kapnak, mint maga a felderíteni kívánt bűneset.

Nos, a Keselyű mindegyikbe beletartozik:

Részletgazdag alapossággal felépített eseménydús történetet kapunk.  

A szálak lassan állnak össze, mégis az egész cselekmény hihetetlenül mozgalmas.

A nyomozás kibontakozását csak a szokásos politikai-médiabeli nyomás sürgeti.

Nincsenek benne üresjáratok, felesleges párbeszédek, önismétlések. 

Az utóbbi időben nagyon sok kiemelkedő hazai krimit olvastam, és mindegyik regény magasan teljesített, de ez a könyv még azt a magas lécet is megugrotta.

Nagyon várom a hamarosan megjelenő folytatást!


Értékelés: 5/5

⭐⭐⭐⭐⭐

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gráczer L. Tamás: Szentháromság

Mészöly Ágnes: Hajónapló

Stephen King: A ragyogás