Bridget Collins: A csendgyár

Akik olvasták az írónő korábbi köteteit, azoknak nem lesz ismeretlen az egész könyvet átható erős atmoszféra, melyet a Könyvkötőnél egy angol lápvidéken álló könyvkötőház, valamint a könyvkötés misztériuma, az Árulásoknál pedig a grand jeu megfoghatatlansága biztosította. Itt egy különös tulajdonságokkal bíró selyem járul hozzá a titokzatos légkörhöz.

Akik olvasták az írónő korábbi köteteit, azoknak nem lesz ismeretlen a könyvvégi nyitott befejezés.

A Könyvkötőnél ez a befejezés rendkívül izgalmas lett. Szó szerint az utolsó oldalig nem tudtuk, mi lesz Lucian emlékeivel. Aztán, mint akik előtt hangos csattanással bezártak egy kaput, véget ért a könyv, bennünk pedig ezernyi, választ nem kapott kérdés merült fel. Nekem ez a megoldás nagyon tetszett.

Az Árulásoknál a befejezés szintén izgalmas lett. Csakhogy, míg a Könyvkötőnél csupán az Emmett&Lucian páros miatt "izgulhattunk", addig az Árulásokban nemcsak Claire és Martin önálló sorsa, hanem Patkány, Simon sőt még az Iskola jövőbeli kilátásai is ködbe burkolóztak.

A Csendgyárban ez a befejezés kevésbé katartikus, izgalmas. Igazából itt majdhogynem egy hagyományos lezárást kapunk. Persze kérdések továbbra is felmerülnek, de nem olyan intenzitással, mint az előző két könyvnél.

Mindhárom kötet stílusa szerintem mágikus realizmus.

A Könyvkötőnél ez kiegészül egy erős romantikus szállal. Az Árulásoknál pedig a politikával. Itt most egy kicsit az Árulások védelmére is kelnék. Sokan negatívan nyilatkoztak róla, mert azt hitték ez a kötet a Könyvkötő folytatása vagy ahhoz hasonló írás lesz és emiatt nem tudták értékelni a történetet átszövő politikai manővereket vagy a grand jeu rejtélyét. 

Az írónő nyilatkozta, hogy nem ír folytatásokat, tehát minden regénye egy külön történet. Így a Csendgyár is. Viszont itt most gondban vagyok, mert itt nincs sem erős romantikus, sem politikai szál, ami kiegészítené a mágikus realizmust. Talán a lélektan, lelki játék, manipuláció. Igen, azt hiszem, ennél a történetnél a manipuláció lenne a kiegészítő elem a mágikus realizmus mellé. 

Aki szereti Bridget Collins stílusát, az most sem fog csalódni. Nem tudom, hogy a szöveg eredetileg is ennyire választékos-e vagy ezt csupán a fordítónak köszönhetjük. De le a kalappal előtte/előttük. Én szeretek elmerülni a soraiban, szinte megnyugtat. 😀

Nekem a Csendgyár is újraolvasós lesz. 

És várom az írónő újabb könyveit.

(Csak a borítójával van kifogásom😉🤫)


Bridget Collins: A csendgyár

Értékelés: 4/5

♥️♥️♥️♥️🖤

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Gráczer L. Tamás: Szentháromság

Mészöly Ágnes: Hajónapló

Stephen King: A ragyogás