Natalia Sherba: Óramágusok

Natalia Sherba: Óramágus-sorozat

Az Órakulcs

Csalódtam, azt hittem a Harry Potterhez hasonló ifjúsági irodalmat kapok jól kidolgozott karakterekkel. Biztos vagyok benne, ha tizenévesként olvasom, nagyon tetszett volna.

Olyan ez a regény, mintha a szereplők 8 évesek sem lennének. Állandóan hisztiznek, az összes hirtelenharagú, lobbanékony, mindenki verekszik. Aztán félnek, hogy kikapnak.

Maga a téma érdekes, tetszik. De az egészet egyfajta kapkodás hatja át. Túl gyorsan pörögnek az események ott, ahol szükséges lett volna elidőzni, hogy árnyaltabb képet kaphassunk bármelyik szereplő motivációjáról.

Egyik szereplőt sem tudtam igazán megkedvelni, közel kerülni hozzájuk. Semmiből felbukkanó alakok, sokat sejtetőnek próbálkozó, de sehova nem vezető párbeszédek. Példa: a főhős kérdez valamit az óramágusok világáról, hiszen neki ez új, ismeretlen közeg, mire azt felelik neki, majd később elmondják, aztán 2 oldal elteltével beavatják. Tehát nincs tétje a titkolózásnak, amúgy is minden titkot lelepleznek.

Itt mindenki dühös, indulatos, aztán a következő sorban már kenyérre lehet őket kenni. Szerintem rájuk férne egy kis elbeszélgetés a legközelebbi lélekdokival.

Úgy érzem az egyetlen igazi pozitívum az érdekes történet és a gyors, könnyű olvasása mellett a szépen kivitelezett borítója. El fogom olvasni a többi részét is, mert maga a kitalált világ izgalmas, csak remélni merem, hogy a karakterek a folytatásokban sokat fognak fejlődni.

Értékelés: 1/5

💜🖤🖤🖤🖤

Natalia Sherba: Az Órakulcs

Az Óraszív

Fényévekkel jobb, mint az első rész. Kiegyensúlyozottabb a történetfolyás, hangsúlyosabban kirajzolódnak a szereplők jellemei, de az elsőhöz hasonlóan kapkodnom kellett a fejem, annyira sűrűn történnek az események. 

Számomra kicsit eltúlzott az agresszió Vasilisa irányába, persze a kiscsaj is idegesítő. Semmit nem tud az óramágusok világáról, de mindent megold, mindenben diadalmaskodik.

Értékelés: 2/5

💜💜🖤🖤🖤

Natalia Sherba: Az Óraszív

Az Óratorony

A hibák ugyanazok, mégis eddig ez tetszett a leginkább.

Értékelés: 3/5

💜💜💜🖤🖤

Natalia Sherba: Az Óratorony

Az Óranév

Az óramágusok világa továbbra is magával ragadó, a végkifejlett a sorozat előző részeihez hasonlóan jól felépített úton, izgalmas események között bontakozik ki. 

Viszont a szereplők... unalmasak.

Egyik sem került hozzám közel, most sem. A jók eredendően jók, a rosszak pedig rosszak, és egyik sem tér le erről az útról. Pedig a lehetőség adott, hogy átálljanak a másik oldalra (Fesh), amitől izgalmasabbá, színesebbé és emberibbé válhatnának.

A főszereplőnk egy pillanatnyi találkozásból és az első tekintetből megállapítja, hogy az újonnan érkező karakter barát vagy ellenség (mintha látnoki képességekkel rendelkezne).

Az ingerültség-hullámvasút, ami az első kötetben tetőzött, itt már csak kis mértékben volt jelen. (értsd alatta: a szereplők egyik pillanatban kedvesen beszélnek egymással, két mondat elteltével dühroham jön rájuk majd két mondattal később ismét lemennek alfába).

Vannak olyan karakterek, melyekről csak a későbbi kötetekben derül ki, miért is bukkantak fel, mint az Óratoronyban előkerült Nicole, aki ebben a regényben jut "kulcsfontosságú" szerephez. Valószínűleg ugyanez lesz Vihar sorsa is. 

Sokszor a felnőttek gyerekesen viselkednek, sőt!

És ez az állandó büntetéstől való félelem! 

Meg a gyerekek közti tettlegesség! Azt még megértem, ha a testvérek civakodnak, de, hogy egy 20 körüli fiú (Mark), megüt egy lányt!, az nekem elfogadhatatlan. 

A cselekmény néha következetlen: a főgonosz megtudja Vaszilisza óranevét, de nem derül ki, hogyan. És NEM használja fel ellene, pedig egész eddig ez a cél hajtotta a történetet! 

Ezek a negatív észrevételek a sorozat mindegyik részére igazak.

Értékelés: 2/5

💜💜🖤🖤🖤

Natalua Sherba: Az Óranév

Az Órakép

Lehet, hogy elhamarkodottan adtam neki a 4,5 csillagot a molyon, de Natalia Sherba most meglepett!

Az első részekben csak a csodaszép borítót és az érdekes fantasyvilágot tudtam értékelni, viszont a szereplőkkel, a párbeszédeikkel, agressziójukkal hadilábon álltam.

Végre egy nyugodt hangú, értelmesen átlátható történetet kaptam. Nincs kapkodás, nincs logikátlan beszéd. Kis hibák azért visszakacsintanak az előző részekből, de ezek itt tényleg elhanyagolhatók.

Az Óraképet úgy tudtam olvasni, ellenben az első néggyel, hogy nem fájdult meg a fejem a rám zúduló információktól, ebben szépen el van magyarázva minden.

És végre történt benne vissza nem fordítható esemény, igazi "dráma", ami miatt a karakterek végre komolyabban tudtak fejlődni. Erre nagy szüksége volt ennek a sorozatnak.

Úgy érzem, az Órakulcs sokkoló butyutaságától a történetfolyás vége felé eljutunk egy egész jó kis sorozathoz.

Most először azért akarom a folytatást, ami az utolsó rész lesz, elolvasni, mert érdekel, mi lesz a szereplőkkel. Úgyhogy hajrá Európa Kiadó!

Értékelés 4/5

💜💜💜💜🖤

Natalia Sherba: Az Órakép

Natalia Sherba: Óramágusok