Becky Chambers: Hosszú út egy kicsi és dühös bolygóhoz

Nos, hol is kezdjem?

Először is: nem vagyok sci-fi olvasó.

Becky Chambers: Hosszú út egy kicsi és dühös bolygóhoz

Annak ellenére, hogy tetszett a Dűne és Simon Jimenez: Elveszett madarak regénye, nehezen tudom a szívembe zárni ezt a műfajt.

Hogy miért? Kezdem ott, miért is tetszett a Dűne és az Elveszett madarak. Mert azok csak részben játszódtak az űrben, elkerülve a látványos csillagok háborújás űrcsatákat. És mindkettő inkább egy bolygóhoz volt köthető valamint a benne szereplő fajok emberiek voltak és a könyvnek volt története.

És itt a második problémám a könyvvel.

Egyszerűen képtelen vagyok elfogadni nem emberi kinézetű földönkívülieket. Tudom, hogyha az univerzum más bolygóján találnánk életet, az teljesen máshogy nézne ki, mint mi illetve a Föld állatvilága. De ehhez túlságosan "emberi aggyal" rendelkezem.

Bár a legnagyobb problémam itt a fajok közti szex. Azt még megértem, hogy a kapitánynak megtetszik az aeluon lány, hiszen ő emberi kinézetű, de hogy egy emberlány egy gyíkszerű földönkívülivel létesítsen intim kapcsolatot? Ez nekem nagyon ellentmondásos és szokatlan volt. Sem biológiailag, sem lelkileg nem tudom megérteni. Ugyanis úgy vagyunk "programozva", hogy a fajtársaink keltsenek fel bennünk szexuális vágyat, de nem egy idegen létforma. És persze lehet azt mondani, hogy a lelkébe szeretett bele, legyünk elfogadók stb, stb. Ez természetellenes, akárki akármit mond.

A történet maga semmi extra. Pedig azt hittem, ennél izgalmasabbat kapok. Szó szerint egy hosszú utat ír le egy dühös bolygóhoz. Ezalatt egy-egy fejezetet szentelve mindenkinek, bemutatja a különböző szereplőket. 

Mindenki kedves, toleráns, még ha van is egy személlyel konfliktus az a végén feloldódik. Szóval egyrészt jó, mert egy nyugodt, barátságos és erőszakmentes történet, de olyan sokminden nem történik benne.

Kellemes olvasás, könnyen lehet vele haladni, tényleg árasztja magából a pozitív életszemléletet és toleranciát, de a szereplők unalmasak voltak. Egyikük sem került hozzám közel, olyan semmilyenek, illetve nem, barátságosak és kedvesek, mert itt mindenki az.

Nem lettem tőle elragadtatva.

Közepesnél kicsit jobb olvasás. Ha lesz folytatása, nem biztos, hogy igényt tartok rá.

Értékelés: 1/5

💜🖤🖤🖤🖤