Douglas Stuart: Az ifjú Mungo

Ez azon ritka könyvek egyike , aminél feladtam azt az alapelvemet, hogy nem olvasom el a történet végét. Egyszerűen tudnom kellett, hogy ez az amúgy is komor hangulatú és komoly témákat érintő könyv kap-e/kaphat-e a főszereplőre nézve pozitív véget.

Mert ez egy nehéz olvasmány.

Douglas Stuart: Az ifjú Mungo

Annak ellenére, hogy sokadmagammal együtt azt vallom: azért olvasok, mert segít kizökkenteni a hétköznapok monotonitásából, kikapcsol, és egy-egy regény teljesen feltölt,  időnként erőteljesebb témájú könyvet is kézbe veszek.

És úgy veszem észre, egyre többet, és általában ezek vállnak a kedvenceimmé.

Nem emlékszem, mi miatt is rendeltem meg Az ifjú Mungo-t, talán az lehetett az oka, hogy kevésbé szórakoztató, inkább elgondolkodtató könyvet is akartam olvasni.

Na, ez a kívánságom aztán sokszorosan teljesült.

Nyers, durva, megrázó, de képtelenség nem olvasni, az utolsó oldalig nem tudod biztosan, mi lesz Mungo sorsa, és ez elképesztő!

Az esetek többségében nekem meg sem kottyan egy 400 oldalas könyv, (általában 1 vagy 2 nap)  de ennél muszáj volt szüneteket beiktatnom, időt kellett adnom a sztorinak, hogy leülepedjen, szóval 3 napba telt 😃. 

Krimiolvasóként, azt gondoltam, engem már nem tud meglepni az emberi aljasság.

Aztán jött ez a könyv, a maga hétköznapi történetével, hétköznapi szereplőivel, az elképesztően hiteles hátterével és egyszerűen lesokkolt.

Annyira reális a Douglas Stuart Glasgow-ja, mint Fredrik Backman Björnstad-ja. Olvasás után el sem hiszed, hogy ez egy meg nem történt történet, nem létező személyekkel.

Mungo kálváriája mellbevágóan valósághű ábrázolást kapott, a családja, a 70-80-as évek Skóciája, az emberek mentalitása szintúgy.

A szerzőtől ez volt az első könyvem, de most "muszáj" lesz beszereznem a másik magyarul megjelent regényét is.

Az ifjú Mungo pedig csendesen araszolgat felfelé a képzeletbeli 2024-es legjobb könyek listámon a dobogó felé.

Megrázó és kemény történet, de megér egy próbát. 

Értékelés: 5/5

♥️♥️♥️♥️♥️